Hír, program, komment

Megnyitó beszédében Földi László elmondta: a Gyümölcskutató Intézet történetéről megjelent könyv olyan, ami eddig még nem volt. „Ebben a kiadványban ennek az intézménynek a történetét teljes egészében végigkísérhetjük. Azt gondolom, hogy Cegléd agrárgazdaságának az életében ez az intézmény különös fontossággal bír, hiszen ezen a vidéken mindig is nagy jelentőségű volt a szőlő- és gyümölcskultúra , s ebben az ágazatban a kutatóintézetnek kiváló eredményei vannak. – fogalmazott a polgármester.

Az államtitkár a könyv szakmai teljességét jellemezve az abban foglaltak fontosságát hangsúlyozta. „A Ceglédi Gyümölcskutató Intézet története 1846-2012 című könyv kimagasló szakmai igénnyel megírt, izgalmas, hiánypótló mű. Tökéletesen illeszkedik azokhoz az alapvető értékekhez, amelyeket Magyarország alaptörvénye rögzít. Természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a rendszer közös örökségét képezik – vélekedett Czerván György, aki szerint ennek védelme, eltartása és a jövő nemzedéke számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

„Kísérlet az alapja a több-jobb gyümölcstermelésnek” című előadásában az intézet igazgatója, Dr. Erdős Zoltán arról tájékoztatott: 166 évre nyúlnak vissza azok a dokumentációk, amik az intézmény szellemiségét, növényanyagát reprezentálják. A ceglédi gyümölcskutatáshoz leginkább köthető Török Jánosról mesélt, akihez az első gazdaképző is köthető. „Török János elhatározta, hogy létrehoz egy olyan állami oktatási intézményt, amely széles körben biztosítja a mezőgazdaságban dolgozóknak a képzettségét.” – s melyben 1846 november 2-án meg is kezdődhetett az oktatás és ami, mint a kor egyik legkorszerűbb mezőgazdasági iskolájaként működött. Szó esett az Unghváry fivérekről, Cegléd és környékének a tudatos faiskolai szaporításairól, ami aztán hosszú időre megalapozta a vidéken a gyümölcstermesztés fejlődését.

„Ezekkel a konkrétumokkal kell a kultúránknak az értékeit a világ felé közvetíteni és ezekről mindig be kell számolni” – summázta gondolatait Dr. Surányi Dezső az intézet tudományos főmunkatársa „Alapító elődökről – másképpen” elnevezésű előadásában, aki a gazdasági képzés állomásait és az abban elengedhetetlen érdemet szerzett személyeket ismertette.

Szokolai