Hír, program, komment

Magyar narancs, japánszilva, gránátalma - A klímaváltozás hatása

2016.09.29. 23:58
Magyar narancs, japánszilva, gránátalma

Ceglédinfo 2013.11.16
November 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tudományos előadásokat tartottak a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézetben.

 

« A képtár megtekintéséhez kattintson a kisképre!

A klímaváltozás – új kihívás a gyümölcstermesztésben címmel meghirdetett rendezvényt dr. Erdős Zoltán igazgató nyitotta meg. Dr. Kerek Mária Magdolna a kajszibarack fajták érésének változásán keresztül mutatta be a klímaváltozás hatásait, 1953-től napjainkig bezárólag. Dr. Surányi Dezső a klímaváltozással kapcsolatban az új gyümölcsfajták telepítésének lehetőségeit ismertette.

 

 

A téma jobb megértéséhez, elöljáróban nem árt tisztáznunk a klíma fogalmát, az időjárás és a klíma közötti különbséget. Az időjárás a légkör pillanatnyi állapotát jelenti egy adott helyen – hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szél. Az éghajlat (vagy klíma) egy hosszú időintervallumra jellemző légköri állapot együttese. Az időjárás tehát naponta többször is változhat, míg az éghajlat az időjárás időbeli és térbeli átlagát jelenti.

 

A rendezvény előtt Erdős Zoltánt és Surányi Dezsőt kértem egy rövid interjúra.

 

Dr. Erdős Zoltán

 

– „Ez az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.” Ez a mondat jutott az eszembe A tanú című filmből, amikor a mai esemény meghívóját olvastam. A klímaváltozás következtében lehet, hogy 30 év múlva nem a barack meg a szilva lesz az intézet profilja, hanem új narancs meg banánfajtákkal fognak kísérletezni, netán lesz majd Narancskutató Intézet is, mint a filmben?

 

– Talán ilyen rövid idő alatt ez nem fog bekövetkezni, de a saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy a klíma változik, és ez hatással van a növényekre. Évtizedekig a kajszibarack bemutató Cegléden mindig július utolsó szerdáján volt. Ma már ez július közepére került. Mert akkorra már megérik minden egyes fajta. A különböző tudományos iskolák, tudósok, másképpen vélekednek a klímaváltozásról. Egyesek szerint ez a klímaingadozásból adódik, másik pedig trendeket látnak. Az Északi-sarkon a jég olvadása már ilyen trendnek tekinthető. A szűkebb területünkön, a gyümölcstermesztésben figyeljük a klímaváltozás hatásait. Ez nemcsak az érési idő változását jelenti, hanem olyan kártevők is megjelennek a mediterrán vidékekről, amelyek nem voltak a mi éghajlatunkon. Erre is fel kell készülni. A klímaváltozás nem egyszerűen felmelegedést jelent, hanem magával hozza az időjárás szélsőségessé válását is. Ezt Cegléden is tapasztaltuk. Emberemlékezet óta nem volt ilyen jégverés, mint idén júniusban. Ez nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az épületekben is komoly károkat okozott. De a csapadékeloszlás szélsőségessége is jelen van. Egyes időszakokban nagyon sok csapadék érkezik, ami árvizeket is okoz, máskor meg kéthónapos csapadékmentes időszakok is lehetnek. Hosszú távon kockázatosabbá válik az öntözés nélküli termesztés. Ha folytatódik a felmelegedés, akkor itt a Duna-Tisza közén elindulhat a sivatagosodás, kipusztulhatnak az adott területen honos növények. Ez egy paradox helyzet, mert két nagy folyó között helyezkedünk el, a víz itt folyik el mellettünk. Egy nagyszabású program keretében valósítható meg, hogy a két folyó vizét öntözésre tudjuk használni. Öntözés nélkül a jövőben nem lehet majd a kertészeti kultúrákat biztonságosan termeszteni.

 

– A mezőgazdaság felkészült a klímaváltozásra?

 

– A kutatásban dolgozóknak nagy felelőssége van abban, hogy a mezőgazdaság felkészüljön a klímaváltozás okozta várható hatásokra. Amennyiben az emberi tevékenység okozza a klímaváltozást, akkor az emberi beavatkozással megpróbálhatjuk ezt korrigálni. Ebben óriási szerepe lehet a környezetvédelemnek, nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is. A gépjárművek és az ipar okozta légszennyezés mérséklése nemcsak ökológiai, mezőgazdasági szempontból fontos, hanem humán vonatkozásai is vannak, mivel ez a jelenség sok betegség, allergia fő okozója. A mezőgazdasági kutatók, meteorológusok, orvosbiológusok összefogására van szükség a probléma megoldására.

 

Dr. Surányi Dezső

 

– Az Ön egyik kutatási területe a történeti ökológia. A régi korokban milyen klímaváltozásokról tudunk, és ezek milyen hatással voltak a növényekre?

 

– Sok ilyenről tudunk, ezek többnyire kozmikus eredetűek voltak vagy óriási vulkáni tevékenység következtében jöttek létre. Ilyen volt mintegy 70 ezer évvel ezelőtt a Toba vulkán kitörése Szumátra szigetén, ami hamuval töltötte meg a Föld légkörét, ezer évig tartó lehűlést okozott, és az akkori emberőseink a kihalás szélére sodródtak. A legutolsó eljegesedés okát nem tudjuk pontosan. Erősen fölmerül napjainkban a klímaváltozás okaként az emberi tevékenység, de szerintem ez csak erősíti a folyamatot, és nem az elsődleges mozgatórugója. Kicsit túldimenzionáljuk az emberi tevékenység hatását. Egy-egy időjárási front esetén tapasztalhatjuk, milyen óriási erők működnek. Most megnyugodott a természet, kezd emelkedni az átlaghőmérséklet, de ez a fölmelegedés nem szokatlan. Az Árpád-korban, és Mátyás idejében is legalább 3 °C-kal magasabb volt az átlaghőmérséklet Magyarországon, mint napjainkban. A korabeli leírások szerint a visegrádi várban a lépcsősor mellé kétoldalt gránátalmákat ültettek. Ma már Pécs környékén a gránátalma ismét beérik. Cegléden is vannak 100 éves fügefák. A klimatológusok meg környezetvédők jajveszékelnek, hogy 3-4 °C-kal nőhet az átlaghőmérséklet. De az a dolgunk, hogy ehhez alkalmazkodjunk. Olyan új gyümölcsfajták honosodhatnak meg nálunk, mint az ébenszilva, füge, jujuba, kiwi, gránátalma, alpesi barack, a nashi, vagy más néven japánkörte, meg a japánszilva.

 

– Lesz magyar narancs is?

 

– Cserepes dísznövényként már a piacon is megvehetjük, Kecskeméten, a Főiskola belső udvarában a vadcitrom is beérik. Az ötvenes években, elég szerencsétlen döntés alapján, Fertődön, a leghidegebb klímájú kutatóintézetben kellett narancskutatással foglalkozni. A gumipitypangot azonban nem a Rákosi-korszakban kezdték először termeszteni hazánkban, hanem az 1940-es években. A rizst pedig már a török időkben termesztették nálunk. A békéscsabai gazdákat arra biztatom, hogy ültessenek gyapotot, egyelőre még dísznövényként.

 

Szöveg és fotó: Czinege

Értékelés: 5/1
Még nincsenek hozzászólások




Új hozzászólás:

Kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon a hozzászóláshoz!
A lap 0.1365 másodperc alatt készült el. | Copyright 2017 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
| A látogatók száma 2013.07.01-től összesen: 570615 | Ebben a hónapban: 9869 | Ma: 77 | jelenleg: 3 | Statisztika |