Hír, program, komment

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden

2013.07.24. 01:16
Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kft-ben

MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTŐK EGYESÜLETE 2013.07.21

2013. július 16-án több mint százan vettek részt a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet kajszibarack tanácskozásán és fajtabemutatóján. A szakmai előadások után kajszifajták bemutatója következett, amelyen az érdeklődőkkel a nemesítők, dr. Kerek Mária Magdolna és Dr. Erdős Zoltán ismertette az egyes fajtákat és jelölteket.

2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet kajszibarack tanácskozásán és fajtabemutatóján. Miután Dr. Erdős Zoltán a vendégeket üdvözölte és megnyitotta a rendezvényt Szépe Ferenc főosztályvezető (Vidékfejlesztési Minisztérium) „Az agrárium és az agrárkutatás helyzete” című előadásában először méltatta az intézetben folyó kajszi- és szilvanemesítési munkát, nagy elismeréssel szólt az itt nemesített gyümölcsfajtákról. A kormányzat nagy fontosságot tulajdonít a kertészeti ágazatnak, szeretné növelni a kertészeti területeket, fejleszteni az ágazatot. A jelenlegi széttagolt, különböző felügyeleti szervekhez tartozó kutató intézményekből egy a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó integrált kutatási hálózatot szeretnének létrehozni 2014-ben.
Csizmadia György (Csonthéjas Bizottság alelnöke) a csonthéjasok – cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack és szilva – piaci helyzetét ismertető előadásában szólt arról, hogy a vevők most már a gyümölcs nagysága, külső külleme mellett nagy figyelmet fordítanak a gyümölcs beltartalmi tulajdonságaira, és termesztésének körülményeire is. Piaci versenyképességünket csökkenti a nagytömegű, kiváló minőségű, egységes árualap hiánya, az új telepítések alacsony aránya, a technológia elmaradottsága (nincs öntözés, fagyvédelem, jégeső elleni védekezés, az árú osztályozása, csomagolása alacsony színvonalú stb.). A kedvezőbb ökológiai környezetnek és a fejlettebb termesztési technológiának, logisztikának köszönhetően a déli országok olcsó, dömping áruja nemcsak a külföldi, de a belföldi piacon is erős versenytársa a hazai gyümölcstermesztésnek. Ma egyszerre „kettőt” kellene lépni – az alany és a nemes ültetvények létrehozásával, hogy 10-15 év múlva versenyképes legyen a világpiacon ez az ágazat.
Dr. Szani Zsolt témavezető (NÉBIH) szerint a kajszifajta ellátottság megfelelő, az EU-ban 525 fajta van a listán, Magyarországon 31 nemes és 6 alanyfajta van a Nemzeti Fajtalistán. A régi és az új telepítések esetén is a magyar és ezen belül is a ceglédi kajszi fajták területi aránya meghaladja az 50 %-ot.
Dr. Kerek Mária Magdolna, tudományos főmunkatárs a kajszibarackfajták sharka vírus érzékenységéről, Skola István tudományos munkatárs és társai arról tartottak előadást, hogy a régi népi megfigyeléssel ellentétben szilva alanyon nem hosszabb életű a kajszi.
A tanácskozás végén Dr. Erdős Zoltán igazgató "A kísérlet az alapja a több-jobb gyümölcstermelésnek."- A Ceglédi Gyümölcskutató Intézet története c. könyvet ismertette.
Az előadás számos érdekes új információval gazdagította a jelenlevőket, hiszen ki gondolta volna, hogy az intézet szakelődjének tekinthető gazdaképző intézetet 1846-ban alapították, és hogy 1896-ban a ceglédi Unghváry faiskolában 1,1 millió nemes oltványt és 15 millió vadcsemetét termeltek és a környező országokba is szállítottak csemetéket.
A mai intézet jogelődje a Kertészeti Kutató Intézet Ceglédi Kísérleti Telepe 1949-ben jött létre, amelynek „szerény szervezője és kivitelezője” Cegléd város hegybírója, Nyújtó Ferenc volt. Ő később az intézet legnevesebb nemesítője lett és 1951-től 1987-ig az intézet igazgatója volt. Az Intézet jelenleg elsősorban a kajszibarack és a szilva nemesítésével foglalkozik, de nagyon fontos a génbanki tevékenysége is. Génbankjában 137 kajszi és 225 szilva valamint ezernél több kajszi hibrid található. A génbanki és törzsültetvényekben levő kb. hétezer fa 2011-ben 32 hektár területet foglalt el. A ceglédi gyümölcskertészeknek és az intézet nemesítőinek köszönhető, hogy a XIX század elején szinte használhatatlannak tekintett Duna-Tisza közi „homoktenger” értékes gyümölcs és szőlőtermő területté változott.
Az előadások után a jelenlevők kérdéseire és hozzászólásaira válaszoltak az előadók. A kajszi termesztő gazdák közül többen is elmondták, hogy milyen nagy és hasznos segítséget jelent nekik az intézetben folyó nemesítési munka és szaktanácsadás.
A szakmai tanácskozás után kajszifajták bemutatója következett, amelyen az érdeklődőket a nemesítők, dr. Kerek Mária Magdolna és Dr. Erdős Zoltán ismertette az egyes fajtákat és jelölteket.

dr. Matuz János

Értékelés: 4.67/3
Még nincsenek hozzászólások




Új hozzászólás:

Kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon a hozzászóláshoz!
A lap 0.0188 másodperc alatt készült el. | Copyright 2017 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
| A látogatók száma 2013.07.01-től összesen: 570607 | Ebben a hónapban: 9861 | Ma: 69 | jelenleg: 2 | Statisztika |